Szent este előtt
Dzsuli szemszöge:
- Harry , Harry ébredj! Esik a hó nézd! - próbáltam kizavarni az ágyból a még alvó barátomat.- Le...! Na jó megyek megnézem! - válaszoltam baromi kómásan.
- Tudtad , hogy 23.-a van Taylor a sitten rohad , és holnap szent este?
- És Lou szülinapja! - tette hozzá Harry.
- Oo tényleg! Tudod mikor a lányokkal ajándékot vettünk neki én nem tudtam mit és hát szóval!!
- Te nem vettél neki semmit még? Debby tudod milyen ideges lesz?
- Tudom de hát most mit csináljak? Semmit nem akartam leutánozni a lányokról! Mindenki olyan jó ajándékot ad én mit vegyek neki?
- Hát vehetsz neki egy plüssmacit!
- Azt Mady adja!
- Bögre?
- Grace!
- Új csíkos póló?
- Shara!
- Ne! Az összes jó ajándékot elhappoltákelőled! És Debby mit vesz?
- Azt nem árulhatom el! - fejeztük be a beszélgetést majd leballagtunk a konyhába.
- Egyébként te mit adsz neki? - suttogtam bele a fülébe.
- Majd meglátod! - adott nem túl konkrét választ , Hazza.
Egész nap görcsben volt a gyomrom. Kigondoltam , hogy a többieknek azt mondom , hogy még el kell intéznem valamit a szerkesztőségnél , és Harryt is viszem magammal. Majd ő kiválasztja nekem mit kell vennem.
Pár perc múlva már az utcán voltam Harolddal , és éppen sétáltunk a legközelebbi ajándékbolt felé. Útközben a kisállatbolt kirakata előtt haladtunk el. Valami elpattant bennem és tudtam , hogy hülyeség de még is bementünk.
- Szép napot miben segíthetek?
- Egyenlőre csak nézegetünk! De azért köszönjük! - utasítottam vissza illedelmesen.
- Meglepődtem mennyi minden szügséges egy állat eltartásához. Még akkor is ha az állat nem valami nagy.
- Louis milyen állatnak örülne a legjobban?
- Szerintem ne legyen nagy , és ne legyen galamb!
- Nézd ez a kiskutya de aranyos! - kiáltottam fel.
- Figyelj! Ha kisbabára nem tud vigyázni akkor kiskutyára se.
- Ez igaz! Hörcsög?
- A mai hörcsögök túl vannak tenyésztve! Nem húzzák tovább egy évnél!
- Nézd ott egy nyuszi! Jaj de kis édes! A nyuszinak biztos örülne!
- Jó vegyünk nyulat! Azta elfér a tenyeremben!
- Milyen aranyos! Hölgyem mennyibe kerül ez a kisnyuszi?
- Ó ez nem kell senkinek ingyen elvihetik!
- Ez most komoly? Egy ilyen aranyos kisnyulat?
- Manapság nem vesznek nyulakat az emberek chhhh!
- Hát jó akkor elvisszük szép napot!
Pedig én jóval többért is elvittem volna:
- De Lounak csak holnap lesz a szülinapja! Mit csináljunk addig vele?
- Nem tudom! De rakd már zsebre nehogy megfagyjon!
- Olyan kis édeske!
- Szerintem addig legyen a szobánkba , de Louist ne engedjük be!
- Jó ötlet!
- Na tedd el a nyuszit!
- Sziasztok gyerekek! - köszöntöttem a többieket amint beléptünk.
- Hali ilyen gyorsan végeztetek?
- Öö ja , de megyek mert bevizelek!
- Harry mozog a zsebed!
- Csak a telefonom de fel is veszem! - kiáltott vissza Hazza , mikor a lépcsőről!
- Asszem én is megyek! Mindig olyan szorosra húzza a gatyáját segítek neki kigombolni! - mondtam , majd gyorsan távoztam.
Debby szemszöge:
Harry és dzsuly ma nagyon furán viselkedett és izgatta a fantáziám , mi lehet ennek az oka.- Mi a jó édes? - ordítottam fel amikor benyitottam a szobájukba.
- Nyugi Debby , nyugi , nyugi!
- Mi ez és mért és minek?
- Ez egy aranyos kis nyuszi nem látod? És Louisnak vettem! Vagyis nem vettem mert ingyen odaadták , de majd még veszek neki valamit!
- Óó neked mindig a legnagyobb hülyeség jut az eszedbe! Hadd nézzem milyen cuki!
- És mi lesz a neve?
- Legyen mondjuk bojhos! Az találó név és tetszene Louisnak! De el ne áruld neki!
- Nem fogom! - jelentettem ki! - És mit adtok neki enni?
- Répát meg salátát az elég lesz nem?
- Hát jó akkor nem is zavarok! De vigyázzatok ám rá!
- Vigyázunk vigyázunk!
- Debby! - kiáltott fel Louis.
- Megyek már! - sikítottam vissza majd távoztam.
De hát Dzsuék sem lehetnek ott vele egész nap! Addig meg összekakilja a szobát!
- Na mit csinálnak Dzsulyék! - vont kérdőre a barátom.
- Semmit , semmit csak.....!
- Csak mi?
(A leghülyébb hülyeséget találtam ki amit csak lehetett.)
- Csak Harryvel már egy hónapja nem voltak együtt és most eléggé egymás társaságára vágynak!
- Ááá! Értem.
- Amúgy szerintem ma kéne feldíszítenünk a fát! - javasoltam.
- Dehát még meg sincs a fa! - válaszolt Liam.
- Akkor menjünk fát venni! - ecsetelte Niall kajától teli szájjal.
Dzsulyéknak nem is szóltunk nem akartuk zavarni őket. 8-an mentünk el vásárolni Hazzaék tudta nélkül.
Egy gyönyörűszép ezüstfenyővel tértünk vissza. Mire Hazzaék leértek fel is díszítettük.:
- Húú hát ez valami káprázatos! - tátotta el Dzsuly a száját.
- Ugye ugye mi ezzel foglalkoztunk amíg ti hancúroztatok! - bökte oda Zayn.
- Hogy mit csináltunk? Debby gyere ide! - rántott el Harry a sarokba.
- Hogy mit csináltunk? Te azt mondtad nekik , hogy... ?
- Valamit mondanom kellett! - védtem meg magam.
- Miért akkor mit csináltatok? - kérdezte Louis.
- Hát igen szóval Debby elmondta! Fú pedig azt hittem nem fogja mindenki megtudni! - magyarázta Dzsuly.
- Öö ja de ti csak beszélgessetek tovább! Ne foglalkozzatok azzal , hogy mi van velünk! - tette hozzá Harold.
- Jó akkor mindenki álljon a fa elé , csinálunk egy csoport képet! - adta ki az utasítást , Shara.
- Itt repül a kismadár! Számoljunk vissza! - mondta Liam , majd letette a fényképezőt , és kis csapatunk mellé állt.
- 5,4,3,2,1 és megvan! - kiálltottuk egyszerre.
Niall szemszöge:
- A kép nagyon jó lett! De nem rendelhetnénke egy pizzát? Meg mondjuk egy hamburgert? - érdeklődtem , korgó pocimat símogatva.- Kicsim! Az előbb ettél! - túrt bele a hajamba Mady.
Ekkor vettem észre , hogy Debby súg valamit Harry fülébe: - Egyébként most hova tettétek?
Közelebb hajoltam hozzájuk és halkan megkérdeztem: - Mit?
- Nem mondhatom el!
- De mondd el! - ugrottam fel!
- Jólvan Niall nyugi elmondom! - ültetett vissza. - De akkor senkinek egy szót se! - kötötte a lelkemre Harry , amire persze szaporán bólogattam.
Ekkor felvezetett a szobájukba. Nem hittem a szememnek!
- Milyen kis cuki muki ari bari pici nyuszikácskaaaaaaa! - ugrottam Harry karjaiba és kikönnyeztem.
- Mivan a szemedbe ment valami?
- Nem dehát olyan aranyos! Most nem?
- De ettől még nem kéne bömbölnöd!
- Tudom de egyébként mért van tele mazsolával a szoba?
- Megnyugtatlak Niall az nem mazsola! - veregette meg a vállam Harry.
- De ezt csak úgy vettétek vagy mi?
- Nem dehogy bojhost Louis kapja!
- Óóó bojhos a neve jajj szupiak! - ujjongtam.
- Te tudod de most menjünk le!
- Remek!
Lebagtattunk a lépcsőn , mire észrevettem , hogy megjött a pizzám. Egyből szaporábbra vettem a lépteim és már ott is termettem a kaja mellett.
- Niall tudom , hogy éhes vagy de attól teleportálni még nem kötelező! - viccelődött Mady.
- Mivan Madison ma valahogy nagyon harapós vagy!
- Mi lenne szöszikém! Én is lehetek éhes nem? - mondta , majd beleharapott az első pizzaszeletbe.
- Nem szokál így zabálni! Ne legyél én! Én csak én lehetek! - szúrtam le morcos arcot vágva.
A vacsora végén megfújtuk a takarodót. Mady behúzott a szobába. Nagyon idegesnek látszott nem tudtam mit akar.
- Niall nem bírom tovább! El kell valamit mondanom! - kezdte visszafolytott sírós hangon.
- Mi a baj? Ugye nem vagy halálos beteg?
- Ennyire nem komoly a helyzet , de majdnem eltaláltad!
- Na mondd mi van! - sürgettem minden figyelmemet neki szentelve.
- Nem is tudom , hogy mondjam el , de szóval ó istenem!
- Mi van?
- Terhes vagyok! - ordította , majd hangos zokogásba kezdett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése