2012. december 26., szerda

36.fejezet

Helo! 6-kor tudtam gép elé ülni , mert egyik barátommal sétáltam az esőben , miután az uncsitesómra vigyáztam. Szóval ennyi. Azért jó olvasást vagy ma vagy holnap.

Allergiás vagyok a hajfestékre

Harry szemszöge:

- Niall ha most nem jösz ki akkor mind elmegyünk nélküled! - erősködtem.
- Nem megyek sehova! Úgy is mindenhol csak fiatalfelnőtteket látnék a kisbabájukat tologatva! - jött a nem túl bíztató válasz.
Három nap telt el a nagy hír óta , és Niall attól a naptól fogva csak a szobájában kuksolt. Érdekes , hogy Madyt annyira rázta meg a hír , hogy két könnycseppet hullatott a gyereke után. De hát nem ő az első nő aki elvetélt ez megesik. Ezen felbuzdulva Louissal együtt kiterveltük , hogy berontunk a szobájába. Szegény magzatpózban összekucorodva feküdt az ágyon. Mellette ezer meg ezer zsebkendő. Nem tudtam eldönteni , hogy az orrát fújta bele vagy más célokra használta.
- Niall! Nem maradhatsz itt tovább! Szerinted az megoldás , hogy depizel? Ugyan már! Tengernyi gyereked lehet még! Ha a nagyanyád lett volna Madyben akkor sem sírtál volna ennyit! - rivallt rá Louis , Niallre.
- Na ezt jól megkaptam! De tudod mit! Igazad van! - ugrott fel Niall.
- Na látod! És most gyere! Meglátogatjuk Luxit!
- Jupi! Menjünk! - ujjongott  a manónk , aki egy perccel ezelőtt még itatta az egereket.
- Hejo! - köszöntött minket a kislány apja kezéből.
- Sziasztok! Nézt Lux a Jézuskánk hozott neked ajándékot! - lóbálta Zayn a csomagot amit a kislánynak készítettünk.
- Comagot kaptam! - kiáltott Baby Lux fellelkesülve.
Bent aztán közösen kibontottuk az ajándékot , aminek a tulajdonosa nagyon örült. A legnagyobb utóünneplés közepette , Madynek megcsörrent a telefonja. El kellett mennie , és , hogy ne egyedül vágjon át a városon Debby és Grace is elkísérte.

Debby szemszöge:

- A nőgyógyászom volt az! - magyarázta Mady. - Azt mondta beszélni akar velem! Szerintetek ez jót jelent? - kérdezte aggódva.
- Nem tudom! Mindjárt kiderítjük! - nyugtattam meg , majd sebességet váltottam , és gyorsítottam.
Hamar odaértünk az orvosi rendelőbe. Mivel lányok vagyunk megengedték , hogy bemenjünk a vizsgálatra. Igazából meg sem vizsgálták Madyt. A doki nő komor arcal lépett be.
- Ms. Bhelucy! Rossz hírt kell közölnöm! Sajnos a leleteiből kiderült , hogy önnek már soha nem lehet gyereke!
- Hogy! Hogy mi? - kérdezte Mady , miközben majdnem lefordult a székről.
- Sajnos ön nem fogamzóképes! - betűzte le a doktornő.
- De! De ez nem lehet! - ordítottam a doktornővel. - Még is honnan a francból tudják megállapítani egy 19 éves lánynál , hogy soha nem lehet gyereke? - kérdeztem felháborodva.
- Fogja vissza magát különben közterületen való felbújtásért feljelentem! - válaszolt egész nyugodtan a doktornő.
- Debby ne csináld a fesztivál! Ez nem a te háborúd! - húzott hátrább Grace.
- Szóval! Szóval akkor védekeznem sem kell ugye?
- Ha egy időre teherbe is esik , spontán el fog vetélni! - vigyorodott el az orvosnő. - És , hogyha megkérhetem távozzanak , mert még sokan várnak rám odakinnt! - terelt ki minket a "boszorkány".
- Most mihez kezdjek? Ha Niall ezt megtudja két hétig ki sem jön a hálónkból!
- Nyugi , nyugi! Nem szólunk Niallnek! - magyaráztam egészen egyértelmű tervemet.
- Megőrültél? Kizárt , hogy ne venné észre! Valahogy úgy is kiszedi Madyből! - cáfolta meg az ötletemet Grace.
- Hé lányok én is itt vagyok! Egyébként szerintem Debbyinek igaza van! Most nem akarom ezzel terhelni az így is gyógyuló félben lévő , pici , törékeny szívecskéjét. - jelentette ki Mady.
- Na? - dörgöltem győzelmem Grace orra alá.
- Inkább az utat figyeld nagyokos! - hangzott Grace szájából a lealacsonyító válasz.
Úgy döntöttünk , már nem megyünk vissza vendégségbe inkább otthon megvárjuk a többieket.

Louis szemszöge:

A három lány távozása után nemsokkal , mi is elbúcsúztunk vendéglátóinktól.
- Szia Louic és Hajry báci! Szia Niall és Zayn és Jiam! Sziasztok cajok! - köszönt el mindenkitől szép sorba Baby Lux.
- Szia aztán jó legyél! - intett vissza Harry.
Gondoltuk , hogy a lányok már otthon vannak , hisz nem jöttek vissza. Nem tévedtünk.
- Na mi a stájsz? - kérdezte Niall.
- Semmi semmi a fodrászom volt! Jövő héten tud csak fogadni! - bökte ki Mady az első hazugságot ami eszébe jutott.
- Azért mentetek el , hogy a fodrászod ezt közölje veled? - kérdezte Zayn.
- Nyugi gyerekek! Ha nem akarja elmondani hol voltak akkor ne mondja! Biztos volt oka! - állította le a srácokat a barátnőm.
Olyan szép amikor megvéd valakit. Egyébként is gyönyörű.
- Mady! Gond van? - ült le Niall Mady mellé a kanapéra.
- Nincs Niall csak ..!
- Hagyd Mady majd én! - vette át a szót Grace. - Az én orvosom volt , csak engem nem tudott elérni! Zayn allergiás vagyok a hajfestékre!
- Pffff! - köpte ki a coca colat Zayn. - A hajfestékre?
- Igen a hajfestékre! Mért olyan nagy baj ez?
- Nem mert tudok olyan hajfestéket ami nem tartalmaz semmi káros anyagot , csak a virágok természetes színezőanyagát. A sarkon itt a kedvenc bioboltom , ha hajfestésre támad kedved ,csak szólj! - javasolta Zayn , miközben Grace a vállára borult.
- Köszönöm Zayn köszönöm! - hálálkodott Grace sírógörccsel az arcán.
Hogy ebben mennyi igazság volt azt nem tudom , de a hajfestékes sztorival az ügy lezárult. Viszont este furcsának találtam Debby viselkedését.
- Mi a baj szívem? Ugye nem vagy te is allergiás? - kérdeztem , majd röhögtem egyet.
- Louis! Soha ne nőlj fel! De most nem erről van szó! - ült le az ágy szélére Debb.
- Áhá tudtam , hogy nem az allergia a bibi! Mondd mégis mi folyik itt? - ugrottam fel Debby mellől.
- Elmondom ha két dolgot megfogadsz!
- Lökjed drágám!
Az első , hogy nem rajtam töltöd ki a felgyülemlett dühödet! A második , hogy nem mondod el senkinek , főleg nem Niallnek!
- Ezt nem lesz nehéz teljesíteni! Mondd mitörtént?
- Mady már soha többé nem lesz fogamzóképes!
- Istenem ez szörnyű! És ez biztos?
- Na ná , hogy biztos! A dokinő maga mondta.
- Ezt tényleg jobb lesz ha megtartjuk magunknak! Niall nagyon kiakadna!
- Pont ezt mondtam én is! De most aludj! - utasított Debby majd lekapcsolta a lámpát.
- Azért remélem nekünk lehet gyerekünk! - szólatam meg , hosszas szünet után.
- Én is! Tudom , hogy te remek apuka lennél!
- És te remek anyuka!
- Köszi! De mostmár tényleg aludj! - mondta ki a végszót Debby.
Hamar álomba merültem. Álmomban egy kissrácról álomdtam. Debby is ott volt. És persze átjöttek a többiek is a kis porontyaikkal. Aztán egyszer csak minden eltűnt. A gyerek! Debby. A többiek! A következő képkockán már csak én voltam. Ekkor felébredtem.
- Mi az Lou! Mibaj van?
- Semmi semmi! Csak egy álom! Csak egy álom!



















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése