Noell és én
Louis szemszöge:
- Lou ébredj! - keltett fel Debby.- Mért? Nem bújsz ide hozzám? - kérdeztem boci szemeket meresztve.
- De már is megyek!
Be bújt hozzám az ágyba , majd a nyakam kezdte el puszilgatni. Minden esetre nem bántam mert egyre lejjebb tért és mikor már a hasamat puszilgatta egy kicsit felnevettem.
- Hihihi csikizel! - kiáltottam fel.
- Ó szóval csikizlek! Hát akkor nézzük most mit csinálok! - jelentette ki majd nekiállt ténylegesen csikizni.
- Nee Debby hagyd abba! Kiköpöm a tüdőm a röhögéstől! Hagyd abba mert te jársz rosszul!
Az utsó mondtara abbahagyta a csikizést.
- Ezt , hogy érted?
- Így! - mondtam és megcsókoltam.
- Na meg így! - kiáltottam fel pár perces hallgatás után , és elkezdtem csikizni a barátnőmet.
- Na jó ez tényleg nem volt jó ötlet! Louis meghalok! Neeeeeee csak a talpamat neeeee!!!!! - ordított a barátnőm nevetés közben.
A nagy hangzavarra Harry és Dzsuly rontott be a szobába.
- Mi a fenét csináltok nem lehet tőletek ....... - de itt be is fejezte a mondtatát Hazza.
- Mit nem lehet tőlünk drágám? - kérdeztem tőle kislányos hangon.
- Hagyjuk édesem! Akkor most szakítsunk! Megint! - jelentette ki Harry ugyan olyan hangnemben.
- Na még mielőtt Lerry Stylinson egymásnak esik mi a francot csináltok ami ilyen hangzavarral jár? - vágott bele a szavunkba Dzsu.
- Semmi gond csak megcsikiztük egymást! - válaszolt a barátnőm , aki félig lelógott az ágyról.
Nem tudom miért de valahogy hozzá vágtam egy párnát Harryhez. Erre ő úgy reagált , hogy először "bedurcázott" , majd visszavágott egy másik párnával. Erre a lányok is beszáltak és egy jó kis párnacsata kerekedett. Mikor kiértünk a folyosóra még mindig párnákkal ütögetve egymást, Liamék , Zaynék és Naillék is csatlakoztak.
- Párnacsataaaaaaaaaaaa! - ordította Zayn és a hatalmas tolltengerbe vetett magát.
- Pár perc múlva kajálni kééééneeeeeeee!!!!!! - visította Niall.
- A nagy harcnak az lett a végeredménye hogy a lányok kiszálltak mi meg 5-en legurultunk a lépcsőn. Mind a tízen hatalmasat szakadtunk , majd feltápászkodtunk. Kicsit összeszedtük magunkat , majd Harry nekiállt a reggelinek.
-Jaj Harry milyen jó , hogy szeretsz főzni! - állapította meg , Dzsuly miközben átölelte Hazzat.
Heves csókolózásba kezdtek , és mivel éhas voltam odaböktem nekik:
- Hé készül a kaja emberek?
- Maradj már magadnak Lou nem látod , hogy nem érek rá? - kérdezte Harry és nagyon vicces képet vágott.
A reggeli után Debbynek érdekes telefonja érkezett.
Debby szemszöge:
A kanapén ültünk és a reggelniket fogysztottuk , amikor az Another worldre vagyis a csengőhangomra lettem figyelmes. Felpattantam Louis ölelő karjaiból és még teli szájjal beleszóltam a telefonba.- Halo!
- Debyora Laurentet keresem!
- Noel ne szórakozz!
- Honnét tudtad , hogy én vagyok? - kérdezte értetlenül Noli.
- Egy kijelzi a számod, kettő megismertem a hangod! Miért hívtál?
- Ráérsz ma?
- Mivan unatkozol? Csoda , hogy egy hónapban egyszer eszedbe jutok! - csesztem le a barátomat.
- Hát unatkozni nem unatkozok csak Nathi hazament 3 napra , és már rég találkoztunk és hiányzik a vörös fejed.
- Jaj ezt bóknak veszem! Egyébként ráérek szóval gyere át és majd elmegyünk valahová!
- A többiek is jönnek?
- Nem! Most csak kettesben leszünk!
Erre a mondatra a barátom felkapta a fejét.
- Kivel leszel te kettesbe? - vont kédőre szúrós szemeket meresztve.
- Noellel remélem nem bánod! - válaszoltam neki eltartva a fülemtől a telefont.
- Jaj dehogy menjetek csak! - mosolyodott el , és látszott rajta , hogy nagy kő esett le a szívéről.
- Szóval Noel! - szóltam bele ismét a készülékbe. - Gyere át és majd elmegyünk lazulni valahová.
- Rendben akkor szia majd csörgök ha odaértem!
- Remek gyere csak !
Amikor letettem visszahuppantam a kanapéra és a hét legkínosab beszélgetését éltem át.
- Miujság Noellel?- kérdezte Lou.
- Ja megvan csak Nathali elment 3 napra , meg hát egyébként is régen látott. Igazából terveztem , hogy valamelyik nap felhívom csak eddig még nem volt rá időm.
- Óóóóó értem!
- Mivan féltékeny vagy?
- Chh rá? Mért lennék féltékeny?
- Mert mondjuk a barátom! (ennél a mondatnál felálltam a díványról)
- Hé hé nyugodj le! Tudom , hogy te csakis az enyém vagy! Megbízom benned nyugodtan elmehetsz Noellel!
-Tényleg? - kérdeztem kicsit meglepődve.
- Tényleg! És ráadásul ott is alhatsz ha akarsz!
- Na neeee! - De , de!
- Na jó mindegy! Akkor megyek öltözni Noell hamarosan itt lesz! - mondtam majd egy puszit nyomtam Boo Bear homlokára.
Felszaladtam az emeletre és előkaptam egy összeállítást a szekrényemből:
Mire felöltöztem és leértem a lépcsőn valaki csöngetett.
Noell szemszöge:
Becsöngettem Debbyékhez , és pár másodperc múlva céklafej tépte ki az ajtót.- Noeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeel! - sikított fel Debby , és a nyakamba ugrott.
- Hó hó vigyázz mert elesek! Szia! - köszöntöttem a vörös energiabombát.
- Gyere beljebb! Úgy hiányoztál!
- Te is nekem! Na menjünk be!
Bent a többiek kellemesen fogadtak , és ahhoz képesz , hogy nem nagyon ismernek kifejezetten rendesek voltak. A délelőttöt még a többiekkel töltöttük majd délután Debbyivel felkerekedtünk és elmentünk pár helyre. Felültünk a London Eyera , Elmentünk a Big Ben-hez , és sétáltunk a Hyde parkban. Mivel , hogy régen találkoztunk ezért az egészet végigbeszélgettük és sokat nemóvettünk. Jó volt újra látni , mert sokáig voltunk barátok , és ha ez a barátság megszakad a távolság miatt akkor az emberben marad egy kis űr. Azért néha meglátogatom , és akkor legalább van miről beszélgetnünk.
- Te Debb!
- Mizu Noli?
- Nathival mostanában nincs valami rendben. Azt se mondta meg miért megy a családjához. Nem tudod mi lehet a baja?
- Fogalmam sincs de ha nem akarja elmondani akkor ne nyaggasd vele!
- Rendben! De ott kéne lennem mellette , hogy támogassam nem ?
- Ezt neki kell eldöntenie. De térjünk le a témáról! Majd megkérdezem nekem bizti elmondja!
Rábólintottam a dologra , majd Debbyékház felé vettük az irányt.
- Nolikám nek akarsz ittaludni? - kérdezte Deb , majd összenyomta az arcomat és egy puszit adott a homlokomra.
- Szerintem zavarnék! Egyébként is egyedül?
- Mért? Légyszi!!!!!!!
- Na jó! Legyen de biztos nem zavarok?
- Dehogy is! Egyébként többször is lehetnél itt!
A köztünk lezjalott párbeszédnek az volt a jelentősége , hogy ottmarasztalt. Amikor közölte a többiekkel a hírt furcsamód örültek nekem. Nagyon rendes srácok nem is tudtam , hogy manapság vannak ilyenek. Szóval megágyaztak nekem a vendégszobában , majd kiinvitáltak a nappaliba filmet nézni. Jobban éreztem volna magam ha Nathi is itt lett volna de hát ez van. Sokat hülyültünk a film alatt is és fél egy körül takarodtam el aludni.
Szóval itt a 17. fejezet! Holnap jön a kövi , és köszi , hogy ennyien megnéztétek a blogot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése